A Pogány-kút környéke a legrégibb időktől emberek által lakott hely volt. Kedvező éghajlata, ásványai, vadakban bővelkedő erdői, jó ivóvize az embernek jó életlehetőséget biztosított. Az itt feltárt régészeti leletek bizonyítják, hogy az őskortól kezdve az itt élők obszidiánból nyílhegyeket és más eszközöket készítettek. A legszebb, leggazdagabb régészeti anyagot Kiss Elek, sárospataki főiskolai tornatanár és botanikus öt tanítványával együtt 1892-ben találta meg. Felfedezésükről az Adalékok Zemplén-vármegye Történetéhez című folyóirat (továbbiakban Adalékok) 1896. januári számában a következőket olvashatjuk: "Azon a vízmosáson mentünk, amely a falutól a Pogánykútig kanyarog az út mellet, néhol 2-3 m-es meredek partjával. Amint a mederbe lépünk, különféle trachyt-törmeléket találtunk, jászpis és kalcedon darabkák, obszidián, kovaszilánkok, cserépdarabkák hevernek a vízfolyás fenekén. ... Amint a Pogánykúthoz érünk, egy völgykatlanban találjuk magunkat, ahonnan kilátásunkat északról a Kőporos, nyugatról a Belső-szekfű, délről a Szekfű és a Hosszúhegy képezte fennsík zárja el, keletről a Hosszúhegy tolakodik a Kőporos elé. ... A 281 m magas Hosszúhegy ormán foglaltunk állást. Északra tekintve Makkoshotyka, ettől jobbra fordulva Trauczonfalva, a mellette lévő Rákóczi-féle Halastó, majd Sárospatak a Rákóczi várával, József-falva, Bodrog Halász községek a kanyargó Bodroggal tűnnek fel. ... Nyugatra nincs messze kilátás, mert a Szekfű a magasabb hegyeket (Darnó, Setét-oldal, Hollós) eltakarja. Erről a magaslatról nézhetett szét az ősember is, innen figyelte a vadak mozgását, láthatta a veszély és ellenség közeledését. ... A Pogánykút-i ősember telepre 1892 őszén bukkantam, öt tanítványommal, egy vasárnap délután a Darnóba indultunk, hogy a darnói apátság rommaradványait s pár forrást akartam nekik megmutatni. Amint a Manduláson , Gomboson átmentünk és a Hosszúhegy északi lejtőin, a tróczoni legelőn haladtunk, egyik tanítványom egy jászpis-darabot hozott hozzám. Felhívtam figyelmüket, hogy az ős emberek ilyen és ehhez hasonló törésű kövekből készítették szúró és metsző eszközeiket. ... Egy másik diák egy darab edénycserepet talált. Ahol ez az edénytöredék darab volt, ott kezdtünk el kutatni, sok cserepet, obszidián- és kovaszilánkot leltünk. Kutattunk, áskáltuk a vízmosásokat, temérdek lelettel megrakodva tértünk haza. Ettől az időtől fogva igen sokszor megfordultam a Pogánykút környékén, mindig találtam egy-egy darabot, amit érdemesnek találtam hazacipelni."


Az ásatást Kiss Elek tanár mellett Dókus Gyula régészkedő alispán és Dongó Gyárfás Géza levéltáros, főszerkesztő végezte. Erről szakszerű ásatási leírást és beszámolót találhatunk az Adalékok következő lapszámában: "A Pogánykút-i ősembertelep oly helyen van, hogy ennél ősemberre kedvezőbb fekvésűt képzelni sem lehet. Vízzel ellátta az ősembert a Pogánykút, idő viszontagságtól megóvta a telepet körülvevő hegység, az északi szél magasan fölötte tombol, mert nemcsak a Kőporos, hanem a Papalj is védi ettől. ... Miután pedig ezt a helyet ma is a »vadak váltó«-jának tartják a vadászok, abban az ősidőben, mikor az erdők vadakban bővelkedtek, méginkább az lehetett, úgyhogy a nyergeket átvonuló, vagy vízre tartó vadat kőszerszámjával is kényelmesen leüthette. Az ősembertelep a kútat körül vevő lejtőkön terül el. ... A Pogánykúttól nyugatra, a komlóskai gyalogút mellett lévő vízmosás baloldalán találtam először tüzelőhely nyomait, a kúttól 131 m-re, hol sok égetett föld, cserépdarab, obszidián, kovaszilán, igen elkorhadt állati csont forgácsait találtam, hamu és szén is volt a földrétegben. A kúttól lefelé haladva, 80 m-re van egy másik tűzhely maradványa is. A kúttól délre elterülő lejtőn, 200 m-es körzetben a következő kőszerszám töredékek, tárgyak jutottak birtokomba: törő vagy őrlőkövek (3 db), egyik 315 mm × 160 mm, 138 × 98 mm, 270 × 111 mm, anyaga andesit-trachyt, kőfejsze, szürke színű, hossza 106 mm, szélessége 72 mm, vastagsága 40 mm, fehér kova, lapos véső, egy fimon balta, kőkalapács, anyaga vörös kova, alakja henger, hossza 120 mm, szélessége 70 mm, kővéshegyek: méreteik 33 × 28 mm és 33 × 30 mm, anyaga fimon homokkő, ill. vörös jáspis, zöldessel csíkozva, köszörűkő, parittyakő, melynek anyag fehér kova, gömbalakú, 68 mm átmérőjű. Több lelet Dókus Gyula szép gyűjteményét gazdagítja." A leletek végül a Zempléni Múzeum Borsiban lévő régészeti anyagát gazdagították. Trianon után az anyag csehszlovák tulajdonná vált, és ma már mint pogány-kúti lelet nem lelhető fel, és valószínű, hogy egyesítették más hasonló anyagokkal.
A XX. század elején a pogány-kúti leletek közelében primitív vaskalapácsot is találtak, amely későbbi korszak emberének szerszáma volt. A talált leletek azt bizonyítják, hogy e vidék az őskortól kezdve folyamatosan ember lakta terület volt.

TÚRA A POGÁNY-KÚTHOZ
Hercegkúton a Pogány-kút remekül ki van táblázva és a turistajelek is jól láthatóak. A kiindulópontot a község főútján − a Petőfi utcában − tábla jelzi. Letérni az alvégen a Pogánykút Kulcsos Turistaház melletti kőkeresztnél kell a Rákóczi utcába. Itt tér le a főútról a jelzésű, illetve itt megy át a Sárospatak felől jövő jelű Rákóczi-turistaút, majd egyesülnek és együtt haladnak egészen a Pogány-kútig. Az utca végéig aszfaltozott úton juthatunk el, innen továbbmenni azonban már gyalog érdemes. Hercegkúttól csak kb. másfél km-t kell sétálni viszonylag könnyű terepen. A szántóföldek között visz a földút, majd egy laza emelkedő után az erdő szélére érve a szőlők alatt halad tovább. Mielőtt belépnénk a völgybe, érdemes az északi és keleti irányba nyíló kilátást megcsodálni. Innentől az út bal oldalán kíséri végig a fákkal, bokrokkal övezett mély árok – a Pogánykúti árok. Ezt az árkot érdemes közelebbről is megnézni, mert nagyon szép: sziklás, mohás, a vize lassan csordogáló. Innen nem tévedhetünk el, ha követjük a patak medrét. Amint megpillantjuk az árkon átvezető kis fahidat, a gáttal visszaduzzasztott tavacskát, a fa törzsére rögzített táblát és a gémeskutat, elmondhatjuk, hogy megérkeztünk.
A Pogány-kútnál egy − a falu Természetbarát Körének tagjai által kialakított és gondozott − hangulatos táborozóhely fogad bennünket. Itt esőház ülőhelyekkel, szalonnasütő- és bográcsozó, pihenőpadok várják a kicsit megfáradt turistákat. A pihenőhelyet csaknem félkörívben árok veszi körül. Két táblát is látható: az egyiken a Pogány-kúti ősembertelepről részletes ismertető olvasható, a másik az Erdő fohászát tartalmazza. A pihenés után tovább haladhatunk a turistajelzést követve Komlóska irányába, vagy visszatérhetünk Hercegkútra.
Az egyik túrázó így jellemezte a falunkat és az itt élő embereket: "Az utolsó nap, miután a hegyeket magunk mögött hagytuk, egyenletesen haladva a szőlőlugasok között értük el a Pogány-kutat. Kis pihenő után érkeztünk meg Hercegkútra. Ez a - főleg német nemzetiségű - falu egy virágoskertre hasonlít. A szép házak, a rendezett utcák, a lakosság munkaszeretetét dicséri. Kissé gondban voltunk a bélyegzéssel, mert minden zárva volt, de a polgármester a segítségünkre sietett. Még gyümölccsel és jó házi borral is kedveskedett, ami így az út vége felé jól is esett. Hercegkút határában a hegyoldalba épített borospincék országos hírűek."
Jó túrázást és kellemes pihenést kívánok az ide látogatóknak!

Forrás:
http://narr.freeweb.hu/Poganykut.htm


www.komloska.hu
www.komloska.lap.hu
www.zemplenifesztival.lap.hu
www.utazasimagazin.lap.hu
www.felvidekivarak.lap.hu
www.asatas.lap.hu
www.magyar-regesz.lap.hu
www.legiregeszet.lap.hu

© Civertan Stúdió Budapest (Társblog: www.civertan.blogter.hu)